A meteorológusok mumusa

Gyakran elhangzik mediterrán ciklon érkezésekor, hogy a várható csapadék mennyisége bizonytalan, télen pedig a halmazállapotot is nehéz belőni. Mi okozza ezt?

Mindenek előtt röviden vegyük át, hogyan készül az időjárás-jelentés. Az előrejelzéshez előbb az aktuális állapotot kell minél pontosabban meghatározni. Ehhez óránként ötezer meteorológiai állomás biztosít adatot a Földön, valamint 12 óránként mintegy ezer meteorológiai ballont engednek a magasba, hogy a talajon mért adatokat kiegészítsék a magasban rögzített számokkal, továbbá műholdak, repülőgépek, hajók, a tengereken bóják biztosítanak még meteorológiai adatokat.

Mediterrán ciklon rajzolódik ki a nyomástérképen a Földközi-tenger felett 2015. február 4-én

Ezt a rengeteg információt a számítógépes előrejelző központokban dolgozzák fel, többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat Numerikus Előrejelző Osztályán. A rögzített adatok lelőhelyei természetesen nem azonos távolságra vannak egymástól, az előrejelző modellek azonban csak azzal tudnak dolgozni, így az adatokat átszámolják rácspontokra (interpoláció), majd a szükséges időtávokra kiszámolják a légkör állapotát.

(Akit részletesebben érdekel a meteorológiai előrejelzés múltja és jelene, az Vissy Károly meteorológiai iskolájában többet is olvashat erről a témáról)

Sokkal pontosabban meghatározhatók azok az időjárási események, melyek nagy kiterjedésűek, illetve régebben kialakultak. Vegyük például a nyugat felől érkező atlanti ciklonokat, melyek akár több ezer kilométer átmérőjűek is lehetnek, illetve útjuk több nappal, vagy akár egy héttel előbb is már nyomon követhetők, mielőtt elérnék az országot.

A kialakult mediterrán ciklon ugyanakkor a műholdképen

Az időjárásunkat befolyásoló mediterrán ciklonok általában érkezésük előtt 1-3 nappal alakulnak ki a Földközi-tenger téségében. Az északról érkező hideg levegő az Alpokat nyugat felől megkerülve itt találkozik a déli enyhébb, nedves légtömeggel, együttesen pedig ciklont alkotnak, melynek mérete lényegesen elmarad az Atlanti-óceán felett örvénylő ciklonokhoz képest.

Ezek a tények tehát nagyban hozzájárulnak, hogy mediterrán ciklon érkezésekor még az esemény bekövetkezése előtt 24 órával is nagy bizonytalanság mellett határozható meg a várható csapadék mennyisége, télen pedig akár a halmazállapota is. A prognózist tovább nehezíti a domborzat befolyásoló tényezője, hiszen az Alpok jelentős mértékben módosítja a ciklon kialakulását és mozgását. Esetünkben a ciklon központjának kis mértékű, akár 50-100 kilométeres módosulása is jelentősen megváltoztathatja az előre tervezett időjárás alakulását, ilyen mértékű változás pedig a Földet körülvevő, az időjárást szemszögéből lényeges 12-15 kilométer vastag légkörhöz viszonyítva elenyésző mérték.