Amiről az időjárás mesél 2013. 05. 30.

Kovács Győző meteorológus, helytörténeti kutató rovata.

Június egy dicsőséggel, napfénnyel és tenyészettel teljes hónap − olvashatjuk a régi kalendáriumokban. A meleg, nedves Június választja el az év termékenységét. A lég szelíden és enyhén fuvall; tiszta termékeny napok, élvteljes és kellemes nappalok és esték sokszor zivataros esőkkel váltakoznak. A mennydörgő napok fönségesek és termékenyek. – Majd minden nap égiháború képezések. Csak a napfordulat utolsó hetében lehet állandóbb időt várni.

Nedves hideg Június közönségesen mostoha évet hoz. Éjszaki szél Júniusban sok gabonát hoz az országba – tartja a népi jövendölés és így folytatja: A nap még senkit sem világított ki az országból, de a véghetetlen eső koldusbotra viszi a szegény földművelőt. – A Szent János napi eső, nedves aratás jele.

1875. május 30-ika éjjelén, a városunk felett is dühöngött vihar alatt, villám beütés következtében Ősi községben, a veszprémi püspökség ottani gazdaságához tartozó 50 öl hosszú gulya istálló leégett. „A roppant dörgés követte lecsapás után, a náddal fedett épület majd egészen lángban állott s csak nagy nehézséggel lehetett a benn elhelyezett állatokat kimenteni, — mi mégis az ottani urod. tiszt és cselédség, valamint a község dicséretet érdemlő buzgalma folytán legnagyobb részt sikerült is, s az uradalom csak négy már mentés közben megfúlt ló bennveszése által károsult. Nem hagyhatjuk megemlítés nélkül Szőczi János nevű urod. cselédnek az állatok kimentése körül tanúsított önfeláldozó tevékenységét, mely példás buzgalma alatt – több jelentékeny égési sebet is kapván – a füst s hőség következtében eszméletlenül összerogyott s máig is orvosi gyógykezelés alatt van. – írta a Veszprém 1875. június 6-án.

1882. június 5-én (a korábbi szárazság után) a várva-várt eső végre megjött; ugyanis hétfőn este a láthatár teljesen beborult és szakadt az eső. Úgy 7 óra felé azonban egész viharrá fejlődött, több helyen be is ütött a villám, még pedig városunkban, két ízben egymás után. A pajta-utczában a Csete Katalin-féle házba, egy deszkacsúcs-falba, ott össze-vissza hasogatta a gerendát, onnan át a háztetőcsatornán futott a Német kanonok-féle majorba, a tetőcsatornát összegörbítve a falba fúródott, míg végre a falon egy lyukat ütött, és a földbe érve eltűnt. A fennebb említett házban két ember trágyahordással foglalatoskodott, kik a leütés pillanatában elszédültek ugyan az erős légnyomás által, de egyéb kárt nem szenvedtek, úgyszintén a Német majorban is a kocsis lába mellett futott a földbe anélkül, hogy megsértette volna.

1883. június 3-án a horgos utczaiak arrólpanaszkodtak, hogy utczájok, daczára annak, hogy fizetnek, nem öntöztetik és sokszor kiállhatatlan porban kell járniok, kelniök. Ugyancsak 1883. június 4-én, d. u. 1 órakor Szent-Király-Szabadján dió nagyságú jég esett és a határnak felét teljesen elpusztította, a réteket hasznavehetetlenségig tönkre tette. A kár felvételét a szolgabíróság az adófelügyelőséggel jún. 7-én teljesítette. Egyes források szerint a jég oly sűrűn esett, hogy még másnap is kosarakkal lehetett meregetni.