Jönnek a Perseidák!

Az augusztusi hullócsillagok hírnevének legfőbb hordozói a Perseida meteorraj tagjai. Érdemes gyakran az eget bámulni ezekben a napokban. Noli összefoglalója a jelenségről.

E hullócsillagok, a langyos nyári éjszakák égboltján átszáguldva felizzó porszemek rendre augusztus első felében jelennek meg igen nagy számban, a legtöbbet 10-13-a közt láthatjuk. A meteorraj nevét a Perseus csillagképről kapta, ahonnan égi útjukon kiindulni látszanak. A meteorraj a Swift-Tuttle üstökös törmelékének köszönhető, ez a rendszeresen (130 évente) a Naprendszer középső területeire látogató üstökös a Nap közelébe érve, jól nevelt üstököshöz méltó módon folyamatosan megszabadul a felszínén lévő jeges-poros keveréktől. A por, amit így ledobott magáról, leginkább néhány milliméteres szemcsékből áll, s amikor a Föld pályája augusztusban keresztezi az üstökös pályáját, ezen porszemek a légkörükbe érve 50-80 km magasban felizzanak. Minél nagyobb a porszem, annál fényesebb a meteor, amit látunk.

Kétezer éve vannak feljegyzések a Perseida meteorrajról, minden évben hűségesen visszatérő jelenséggel találkozhatunk tehát, így a megfigyelésük csupán az időjárástól függ. A maximum idején akár óránként 50-100 meteort is láthat a megfigyelő, amennyiben sötét, zavaró fényszennyezéstől mentes égboltra néz fel. Gyakorlatilag ennél kevesebbet veszünk észre, ám a fényesebbeket biztosan meglátjuk, sokunknak emlékezetes estéket szereznek e gyönyörű hullócsillagok. A meteorokat sötétedéstől a hajnali világosodásig bármikor láthatjuk.

A számítások szerint a legtöbb 12-én, hétfőn este várható, ekkor találkozik Földünk az üstökösből kiolvadt porszemcsék legnagyobb tömegével. Azonban ennél korábban és később is sok meteor hullik, a maximum előtti napokon is látványos lesz már a jelenség, így a hétvégén mindenképp érdemes lesz egy kis időt szánni az égboltra! Az elmúlt éjszakák során is már számos szép hullócsillag ragyogott fel az égen. Az idei maximum idején a holdfény sem fogja zavarni a látványt, mivel igen korán lenyugszik az egyébként is kis sarló Hold.

Különlegessége még a meteorrajnak, hogy az égen felfénylő porszemek jellegzetes színűek, zöldből rózsás-pirosas árnyalatba átmenők. Ez leginkább fotókon látható, de a fényes meteorok színét szabad szemmel is észlelhetjük. Az emberi szem éjjeli üzemmódban a zöld színre érzékeny leginkább, így nagyrészt zöldes meteorokat láthatunk. A meteorok színe leginkább attól függ, hogy milyen anyagi összetételűek a létrehozó porszemcsék. Mivel egy rajt alkotó szemcsék azonos eredetűek, így a színük is hasonló lesz. Jelenleg a Perseidák mellett több más, kevésbé sűrűn hulló meteorraj is jelen van, ezzel még több meteort pillanthatunk meg, méltán lettek híresek tehát az augusztusi hullócsillagok.

Merrefelé érdemes figyelni az égboltot? Leginkább arra nézzünk, ahol nincs lámpafény! A legjobb persze, ha a várostól távol figyelünk a csillaghullásra, azonban erre nem mindenkinek van lehetősége. Egy 10. emeleti erkély vagy egy háztető is tökéletesen megfelelő lehet, de érdemes akár a Gulya-dombon, akár a Látó-hegyen észlelni. A meteorok az égbolt bármely pontján feltűnhetnek, tapasztalatok alapján gyakran látni hosszan eső, sziporkázó meteort a délnyugati égen, a Tejút sávja közelében. A legfontosabb, hogy kényelmesen helyezkedjünk el (kempingágyon, karosszékben, vagy a földön-füvön fekve) és így figyeljük az égboltot. Társasággal, családdal együtt a legjobb, több szem többet lát alapon, ráadásnak az így együtt töltött idő mindenkinek maradandó élményt nyújt!

Landy-Gyebnár Mónika