Egyre szélsőségesebb időjárásra kell felkészülnünk: Tóth Tamás meteorológus az aszály okairól és a víz jövőjéről (VIDEÓ)

A szélsőséges időjárás a meteorológusok hitelességét is próbára teszi

Az elmúlt évek aszályos időszakai nemcsak a mezőgazdaságra és a természetes vízkészletekre gyakoroltak jelentős hatást, hanem a meteorológusok munkáját is a figyelem középpontjába állították. Tóth Tamás az elmúlt két és fél évben saját közösségi oldalán igyekezett közelebb hozni az emberekhez a légkörtudományt. Oldalát már több mint ötvenezren követik, ami szerinte azt mutatja, hogy egyre többen igénylik a hagyományos időjárás-jelentéseken túlmutató, részletesebb magyarázatokat.

A pozitív visszajelzések mellett azonban a szakember egyre több negatív reakcióval is találkozott. Az aszályos időszakokban a meteorológusszakmát is számos kritika érte, miközben a közösségi médiában olyan magyarázatok is terjedtek, amelyek nem tudományos alapokon közelítették meg az időjárási folyamatokat.

Tóth Tamás szerint a tartós hőség, a negyven fok körüli nappali maximumok, a meleg éjszakák és a hónapokon át tartó csapadékhiány pszichológiailag is megterhelő lehet. Az ilyen helyzetekben az emberek természetes módon keresik a magyarázatokat, a bizonytalanság pedig kedvezhet az áltudományos elméletek terjedésének.

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy az interneten gyakran féligazságokra épülő állítások jelennek meg meteorológiai tényként. Ezekkel szemben szerinte a szakmának következetesen képviselnie kell a tudományosan megalapozott ismereteket, még akkor is, ha a hiteles magyarázatok nem mindig olyan látványosak, mint az összeesküvés-elméletek.

Nagy kiterjedésű anticiklon akadályozta a csapadékképződést

A tartós aszály egyik meghatározó oka a nagytérségű légköri helyzet volt. Tóth Tamás szerint május óta egy erősödő és gyengülő anticiklonális rendszer befolyásolta Európa időjárását. A blokkoló légköri helyzet nemcsak Magyarországon, hanem a kontinens jelentős részén hozzájárult a szárazsághoz.

A Kárpát-medence földrajzi és éghajlati adottságai miatt eleve hajlamos az aszályra, különösen az Alföld középső és déli részein. A tartósan fennálló anticiklonális helyzet tovább rontotta a csapadékképződés feltételeit, így a szárazság Európa más térségeiben, köztük Franciaországban, Angliában, a Mediterráneumban és az Alpok környékén is jelentkezett.

A hegyvidékek szerepe ebben a folyamatban összetett. Bár a hegyek bizonyos körülmények között elősegíthetik a csapadékképződést, a leáramló levegő felmelegedhet és kiszáradhat, ami felhőoszlató hatással járhat. Ez a fizikai folyamat egyes időjárási helyzetekben hozzájárulhat ahhoz, hogy a csapadékot hozó rendszerek nem jutnak el megfelelő erősséggel a Kárpát-medencébe.

A nyáron Ausztria térségében kialakuló csapadékgócok a magasban uralkodó délnyugati áramlás miatt gyakran nem Magyarország felé mozogtak. Amikor mégis közeledtek, sok esetben fokozatosan legyengültek és feloszlottak. Az Alföldre érkező frontoknál pedig sokszor hiányzott az a további emelő hatás, amely jelentősebb csapadékképződést eredményezhetett volna.

Ez arra is magyarázatot ad, hogy a csapadékradaron megjelenő, a határ közelében haladó esőfelhők miért nem hoztak minden esetben esőt az ország belső területeire.

A másfél fokos melegedés is átalakíthatja a légköri folyamatokat

Tóth Tamás szerint az aszályt nem lehet kizárólag a helyi időjárási jelenségek alapján értelmezni. A légkör egységes rendszerként működik, az országhatárokon átívelő légáramlások, a nedvesség utánpótlása és a ciklonok mozgása egyaránt befolyásolja Magyarország időjárását.

A globális felmelegedés hatására a nagytérségű légköri cirkuláció, az áramlási irányok és a mérsékelt övi ciklonok pályái is változhatnak. A szakember hangsúlyozta, hogy a másfél fokos melegedés a légkör összetett rendszerében már elegendő lehet jelentős változások előidézéséhez. Mivel a mérsékelt övi ciklonok hozzák a magyarországi csapadék jelentős részét, a pályájuk módosulása közvetlenül is befolyásolhatja a csapadék mennyiségét és területi eloszlását.

A 2020-as években – a 2023-as év kivételével – a csapadékhiány több éven keresztül halmozódott. A folyamat nemcsak a felszíni vízkészleteket érintette, hanem a talaj mélyebb rétegeiben is jelentős vízhiányt okozott.

A kiszáradó talaj kevesebb nedvességet képes a légkörbe juttatni párolgás útján, ami a helyi páratartalomra és a csapadékképződés feltételeire is hatással lehet. A csapadékhiány és a talaj kiszáradása így egymást erősítő folyamattá válhat, tovább nehezítve az aszály enyhülését.

A jövőben a száraz és a csapadékos időszakok szélsőségesebben válthatják egymást

A klimatológiai modellek különböző forgatókönyvei egyaránt arra utalnak, hogy a felmelegedés a Kárpát-medencében is folytatódik. Tóth Tamás ugyanakkor hangsúlyozta: ez nem jelenti azt, hogy minden év melegebb lesz az előzőnél. A hőmérséklet ingadozhat, hidegebb időszakok továbbra is előfordulhatnak, miközben a hosszú távú tendencia emelkedő marad.

A melegedő légkörrel párhuzamosan a csapadékviszonyok is szélsőségesebbé válhatnak. Rövidebb, csapadékban gazdagabb periódusokat hosszabb száraz időszakok követhetnek, ezért a vízhiány problémáját nem lehet pusztán az éves csapadékösszeg alapján megítélni.

Az is meghatározó, hogy mikor, milyen intenzitással és milyen területi eloszlásban érkezik a csapadék. Egy rövid idő alatt lehulló nagyobb vízmennyiség ugyanis nem feltétlenül pótolja a hónapok alatt felhalmozódott hiányt. A víz egy része elfolyhat, miközben a talaj mélyebb rétegei továbbra is szárazak maradhatnak.

A következő évtizedek egyik legfontosabb feladata az alkalmazkodás lesz. Ehhez nemcsak a klímaváltozás folyamatainak megértésére, hanem a vízkészletek hatékonyabb kezelésére is szükség van.

A víz megtartása a jövő egyik legfontosabb feladata

Az elmúlt évek aszályai a talajvíz, a folyók és a tavak vízszintjére egyaránt hatással voltak. A Balaton és a Velencei-tó alacsony vízállása is rámutatott arra, hogy a tartós csapadékhiány és a nagy párolgási veszteség együttesen súlyos vízhiányt eredményezhet.

A meteorológus szerint a megoldás egyik kulcsa a vízvisszatartás. A rövidebb, de csapadékban gazdagabb időszakokban érkező többletvizet lehetőség szerint fel kell fogni, tárolni, és a talajba kell juttatni. Ehhez megfelelő műszaki fejlesztésekre, beruházásokra és a vízgazdálkodási szemlélet átalakítására is szükség van.

A szakember a két évvel korábbi dunai árvízzel szemléltette, mennyire gyorsan változhat a vízhelyzet. Egy hosszabb aszályos időszak után néhány nap alatt rendkívül nagy árhullám vonult le a Dunán. Az ilyen események azt mutatják, hogy ugyanabban a térségben rövid időn belül jelentkezhet vízhiány és vízbőség is.

A nagy árhullámok esetében természetesen elsődleges az emberi élet és az értékek védelme. A mérsékeltebb áradások vizének visszatartása azonban megfelelő körülmények között hozzájárulhat a későbbi vízhiány enyhítéséhez. A víztározók, a talaj vízmegtartó képességének javítása és a tájban történő vízvisszatartás egyaránt fontos eszköz lehet.

Magyarország helyzetét az is meghatározza, hogy a felszíni vizek mintegy 96 százaléka az országhatárokon kívülről érkezik. Ez jelentős függőséget jelent a környező térségek vízellátottságától, ezért különösen fontos a rendelkezésre álló vízkészletek hatékony felhasználása.

A víz már nem csupán veszélyforrás, hanem stratégiai erőforrás

A vízgazdálkodás szemléletének megváltoztatása történelmi léptékű feladat. Tóth Tamás felidézte, hogy a mintegy kétszáz évvel ezelőtti folyószabályozások idején elsősorban a víz elleni védekezés volt a cél. A folyók áradásait veszélyforrásként kezelték, ezért a víz elvezetése meghatározó szemponttá vált.

A jelenlegi éghajlati viszonyok között azonban egyre inkább felértékelődik a víz helyben tartása. Amikor nagyobb mennyiségű csapadék vagy árvízi víztömeg érkezik az országba, nemcsak a károk megelőzésére kell törekedni, hanem arra is, hogy a biztonságosan visszatartható víz a szárazabb időszakokban hasznosítható maradjon.

A változó éghajlathoz való alkalmazkodás ezért túlmutat az időjárás előrejelzésén. A vízkészletek védelme, a talaj nedvességének megőrzése, a megfelelő tárolási lehetőségek kialakítása és a hiteles tudományos tájékoztatás egyaránt meghatározhatja, mennyire lesz felkészült Magyarország a következő évtizedek kihívásaira.

Tóth Tamás úgy fogalmazott, a szélsőséges időjárási jelenségek megértése mellett a gyakorlati alkalmazkodásra is nagyobb hangsúlyt kell helyezni. A víz ugyanis a jövőben nem csupán természeti erőforrás, hanem az éghajlati változásokkal szembeni ellenálló képesség egyik alapja lesz.

 

VMeteo