Egyre több a trópusi éjszaka, gyakoribbak a hőhullámok és a szélsőséges időjárási események Magyarországon
2026. Sep. 21.
A KSH új, Klímaindikátorok Magyarországon című interaktív kiadványa közel ötven látványos mutató segítségével szemlélteti az éghajlatváltozás legfontosabb hazai folyamatait, következményeit, valamint az alkalmazkodás és a kibocsátáscsökkentés terén elért eredményeket.
Magyarország éghajlata az elmúlt évtizedekben számottevően megváltozott az emelkedő átlaghőmérséklet és a gyakoribbá váló hőhullámok miatt.
A KSH adatai szerint míg 2000 előtt legfeljebb 2 vagy 3 trópusi éjszakát regisztráltak évente, addig tavalyelőtt már 16 ilyen éjszaka fordult elő országos átlagban, amikor a minimum nem süllyedt 20 Celsius-fok alá.
A nyári középhőmérséklet 1901 és 2025 között több mint 2 fokkal emelkedett.
Az éves csapadékmennyiség nem változott egyértelműen, de annak eloszlása átalakult, hiszen 22 nappal csökkent a csapadékos napok száma, miközben egyre gyakrabban hullik rövid idő alatt nagy mennyiségú eső. A változások különösen erősen érintik a mezőgazdaságot az Alföldön növekvő aszályok formájában, és a Szaharától délre telelő vándormadarak állománya is 23 százalékkal csökkent 1999 és 2025 között.
A légköri szén-dioxid-koncentráció tavaly meghaladta a 427 ppm értéket, ami több mint 50 százalékkal magasabb az iparosodás előtti szintnél. Ezzel párhuzamosan csökkent hazánk üvegházhatásúgáz-kibocsátása, javult a gazdaság energiaintenzitása, és a megújuló energiaforrások részaránya közel háromszorosára emelkedett, bár a fajlagos energiaigény továbbra is magasabb az uniós átlagnál.
A teljes kiadvány elérhető a KSH Helyzetkép 2025 felületén.