Hőkupola, a pokol új neve Európában

Hogyan alakul ki a hőkupola?

A jelenség megértéséhez a kulcs a magas légnyomás (anticiklon) és a jet stream (futóáramlás) viselkedése. A folyamat alapvetően négy egymásra épülő lépésből áll.

1. A futóáramlás megingása (Omega-blokk). A kiindulópont. A magaslégköri futóáramlás (jet stream) hullámai lelassulnak és hatalmas kanyarokat (meandereket) írnak le. Amikor egy ilyen északi irányú hullám megreked, a görög omega betűre hasonlító formát vesz fel. Ez egy blokkoló anticiklont hoz létre, amely napokra vagy hetekre konzerválja az időjárást.

2. Dinamikus süllyedés. A fizikai mechanizmus. A magas nyomású zónában a levegő fentről lefelé áramlik. Ez a süllyedő levegő a talajhoz közeledve a növekvő nyomás hatására összenyomódik. A gáztörvények értelmében a kompresszió közvetlenül a levegő felmelegedését okozza (adiabatikus melegedés).

3 .A „láthatatlan fedő” hatás. A csapda. A lefelé kényszerített forró levegő nem tud felemelkedni, mert a felette lévő magas nyomású légtömeg visszaszorítja. Ez a zóna eltolja a frontokat és a felhőzetet is, így a napsugárzás akadálytalanul, maximális intenzitással éri és perzseli a talajt.

4. Pozitív visszacsatolás. Öngerjesztő folyamat. A felhőtlen égbolt miatt a talaj csontszárazzá válik. Mivel a talajban nincs párologtatható nedvesség (ami hűtené a környezetet), a napenergia 100%-a közvetlenül a felszín és a felette lévő légréteg melegítésére fordítódik. A kupola saját magát fűti tovább.

Ez a rendszer akár hetekig is fennmaradhat, amíg a blokád fel nem bomlik.

A globális felmelegedés miatt a sarkvidék és az egyenlítő közötti hőmérséklet-különbség csökken, ami gyengíti a futóáramlást. Ezért a jet stream sokkal gyakrabban vet ilyen hatalmas hullámokat, vagyis a hőkupolák kialakulásának gyakorisága és hossza bizonyítottan növekszik.
A WMO adatai szerint az 1950–2023 közötti időszakban Európa 30 legsúlyosabb hőhulláma közül 23 az ezredforduló után következett be, így a tendencia nagyon beszédes.

Zooltán