Igen ritka égi jelenség vár ránk szeptember 28-án: teljes holdfogyatkozás lesz. A fogyatkozás ezúttal az éjfél utáni órákban történik, így korán kell kelnie annak, aki meg szeretné majd csodálni.

A fogyatkozás megfigyeléséhez nincs szükség műszerekre, de egy egyszerű kis kézi távcső is nagyon jó segítség lehet a holdfelszín részleteinek megpillantásához.

[1]

 2011. nyarán ilyen volt Veszprémből az akkori teljes holdfogyatkozás

A fogyatkozás időpontjai

 Maga a fogyatkozás 02:12-kor kezdődik, ekkor azonban még csak a félárnyék éri el a Hold peremét, ez gyakorlatilag a hétköznapi szemlélő számára nem különösebben észlelhető. A látványos fázist a részlegesség kezdete jelzi, 03:07-kor, innentől fogva a Hold fokozatosan egyre nagyobb részét fedi az árnyék. A teljesség majd 04:11-kor áll be, vagyis ekkor már a Hold egésze a Föld árnyéka mögött lesz. A teljesség 05:23-kor ér véget, vagyis több mint egy óránk lesz a jelenség megfigyelésére. A teljesség közepe, amikor a legsötétebb lesz a Hold 04:47-kor lesz, ekkor a Hold a Föld árnyékának közepéhez legközelebb helyezkedik el.

[2]

Az animáción (a képre kattintva) követhető, hogyan halad át a Hold a Föld árnyékán. Forrás: http://www.skyandtelescope.com [3]

 A fogyatkozás színei

A Hold ilyenkor sem tűnik el az égről, pusztán mély vöröses árnyalatúvá válik. Az, hogy ez a vörös mennyire sötét, nem pusztán a földárnyék és a Hold viszonyától függ. A légkörünk állapota is befolyásolja a sötétséget. Több évszázados megfigyelés, hogy időnként a számítottnál (vagyis az árnyék-Hold viszonynál) sötétebb fogyatkozások vannak. Sokáig nem jöttek rá, mi okozza ezt, de azután kiderült, hogy a fő felelős a nagy vulkánkitörések által a légkörbe juttatott kéndioxid. (Ne feledjük, hogy ugyanez a kéndioxid képes a földi klímát is befolyásolni, mérhető átlaghőmérséklet-csökkenést okozva!) A legutóbbi, hazánkból is jól megfigyelt teljes holdfogyatkozás 2011. június 15-én kora este volt – pár nappal ezt megelőzően egy eritreai vulkán, a Nabro váratlan kitörése juttatott kéndioxidot a sztratoszféra alsó régiójába, így a kéndioxidfelhő terjedésének helyszínein a szokásosnál sötétebb volt a Hold. Hazánkból ez nem volt szignifikáns, mivel a kéndioxidfelhő ekkor még nem terjed ki hazánk légtere fölé, elsősorban a Közel-Kelet és Közép-Ázsia részesült a látványból. 1815-ben kitört a Tambora vulkán, a történelmi hatású hatalmas kitörését követően a következő megfigyelt teljes holdfogyatkozás (1816. június) során az észlelők rendkívül sötét fogyatkozásról számoltak be, amerikai megfigyelők részletes észlelési adatai szerint sokhelyütt nehéz volt magát a Holdat meglátni az éjszakai égen, és például a tengereket, krátereket még távcsővel se lehetett kivenni. Ez volt a valaha leírt legsötétebb fogyatkozás!

[4]

 A Holdról ilyennek nézne ki Földünk egy holdfogyatkozás idején, forrás: https://www.nasa.gov/ [5]

De miért lesz vörös a Hold a fogyatkozáskor, nem pedig egyszerűen csak elsötétedik? Ha a Holdról néznénk végig az eseményeket a Föld felé fordulva, akkor azt figyelhetnénk meg, hogy amint Nap a Föld mögött eltűnik, a Föld körül egy élénk vörös gyűrű jelenik meg. Gyakorlatilag ilyenkor a napnyugta-napkelte vörös színeit láthatnánk bolygónk körül, a légköri szóródásnak köszönhetően. Ezen a vörös fénygyűrűn átszűrődő napfény adja a Holdnak is a vöröses színt. Így már az is érthetőbb, hogy amikor a Holdról nézve leginkább a „földkorong” közepe mögött van a Nap, kevésbé erős fényű a vörös fénygyűrű bolygónk körül. Ha a Nap a „földkorong” pereme mögött van csupán, sokkal erősebb fényt enged át a légkörünk, ilyenkor világos vörös lesz a Hold színe. Ezen változások miatt a fogyatkozások színvilága a világos rézvöröstől a sötétbarnáig változhat.

[6]

Az úgynevezett Danjon-skála szerint 0 (alig látható, sötétbarna a Hold) és 5 (világos rézvörös színű a Hold) között változhat a fogyatkozások fényereje. A csillagászok minden fogyatkozáskor feljegyzik a tapasztaltakat és besorolják a skálába az adott fogyatkozást.

A jelen fogyatkozás valahol e két véglet közt lesz, vagyis élénk vörös, nem túl világos, de nem is túl sötét szín várható. A vörösség csak akkor látható, amikor a teljes fázis tart, azaz a részlegesség ideje alatt a már árnyékban lévő holdrész egyszerűen elsötétedik.

[7]

A fogyatkozás teljes fázisának kezdetén és végén a Hold pereme kékesen dereng, Rolf Olsen képe, forrás: APOD [8]

További érdekesség, hogy amikor belülről a teljes árnyék pereméhez ér a Hold, a légkörön átjutó fény az ózonréteg szűrő hatása miatt kis ideig kékes színt kölcsönöz a Hold földárnyék-szegélyt érintő peremének, érdemes tehát különösen figyelni a teljesség kezdetét (04:11) és végét (05:23)!

Reméljük, hogy az időjárás lehetővé teszi majd e ritka esemény megfigyelését, mivel a következőre hazánkban 2018. nyaráig várnunk kell!

Landy-Gyebnár Mónika