Aki 2019. július 10-én reggel feltekintett az égre, sávos, egymással szinte párhuzamos felhőket figyelhettett meg. Aki kérdezi, mi ez, a válasz: Altocumulus radiatus. OK, de hogy kerül ez az égre?Mitől alakulnak ki ezek a felhők?
Kép forrása: http://zivipotty.hu/felhoatlasz.html [1]
A felhők kialakulásában a szél játszik kulcsszerepet, mégpedig a magasban fújó erős szél.
Nézzünk egy széljelentést:
Széljelentés: a talaj közelében 5 kt (csomó) x 1,85= 9,25 km/h a szél átlagsebessége.
Emelkedjünk 2.000 m-re, nézzük, mekkora ott a szél:
[3]
Széljelentés: 2000 m magasságban 19 kt (csomó) x 1,85= 35,15 km/h a szél átlagsebessége.
Ez a szélsebesség sem fogja a felhőket vonalakba rendezni és még nem is járunk ezeknek a felhőknek a képződési szintjén.
[4]
Tovább figyeljük a szelet 5.000 m-ig emelkedve.
[5]
Széljelentés: 5000 m magasságban 39 kt (csomó) x 1,85= 72,15 km/h a szél átlagsebessége.
Ez már valami! Az is látható, hogy mindegyik magasságon, kivéve az alsó két szintet nyugati, homogén a szél iránya. A felhők pont úgy borzolódnak, hullámoznak az égen, mint a víz.
[6]
Az alsóörsi égfigyelő kameránk
Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy az Internet segítségével még tovább tudunk emelkedni, 7.000 m magasan járunk.
[7]
Széljelentés: 7000 m magasságban 76 kt (csomó) x 1,85= 140,6 km/h a szél átlagsebessége.
Végül még a 10.000 m-es magasság következik függőleges, virtuális utazásunk során:
[8]
Széljelentés: 10000 m magasságban 100 kt (csomó) x 1,85= 185 km/h a szél átlagsebessége.
Ez a polgári gépek utazási magasságába emelkedés most csak egy felhőtípus kialakulását mutatta meg nekünk és nagyon jó dolog, hogy már ilyen technikai eszközök állnak rendelkezésünkre a dolgok megértéséhez, amikor pl. ezt látjuk az égen:
Veszprém, 2019. 07. 10.
Taki