Jelenlegi hely

Égi autópályák

Vmeteo-Taki képe

Aki 2019. július 10-én reggel feltekintett az égre, sávos, egymással szinte párhuzamos felhőket figyelhettett meg. Aki kérdezi, mi ez, a válasz: Altocumulus radiatus. OK, de hogy kerül ez az égre?Mitől alakulnak ki ezek a felhők?

 

Kép forrása:  http://zivipotty.hu/felhoatlasz.html

A felhők kialakulásában a szél játszik kulcsszerepet, mégpedig a magasban fújó erős szél.

Nézzünk egy széljelentést:


Széljelentés: a talaj közelében 5 kt (csomó) x 1,85= 9,25 km/h a szél átlagsebessége.

Emelkedjünk 2.000 m-re, nézzük, mekkora ott a szél:

Széljelentés: 2000 m magasságban 19 kt (csomó) x 1,85= 35,15  km/h a szél átlagsebessége.

Ez a szélsebesség sem fogja a felhőket vonalakba rendezni és még nem is járunk ezeknek a felhőknek a képződési szintjén.

Tovább figyeljük a szelet 5.000 m-ig emelkedve.

Széljelentés: 5000 m magasságban 39 kt (csomó) x 1,85= 72,15  km/h a szél átlagsebessége.

Ez már valami! Az is látható, hogy mindegyik magasságon, kivéve az alsó két szintet nyugati, homogén a szél iránya. A felhők pont úgy borzolódnak, hullámoznak az égen, mint a víz.

Az alsóörsi égfigyelő kameránk

Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy az Internet segítségével még tovább tudunk emelkedni, 7.000 m magasan járunk.

Széljelentés: 7000 m magasságban 76 kt (csomó) x 1,85= 140,6  km/h a szél átlagsebessége.

Végül még a 10.000 m-es magasság következik függőleges, virtuális utazásunk során:

Széljelentés: 10000 m magasságban 100 kt (csomó) x 1,85= 185 km/h a szél átlagsebessége.

Ez a polgári gépek utazási magasságába emelkedés most csak egy felhőtípus kialakulását mutatta meg nekünk és nagyon jó dolog, hogy már ilyen technikai eszközök állnak rendelkezésünkre a dolgok megértéséhez, amikor pl. ezt látjuk az égen:


 

Veszprém, 2019. 07. 10.

Taki

 

 

 

 

Rovat: