Jelenlegi hely

Amiről az időjárás mesél 2013.03.21.

Győző képe

A néphit azt tartja, hogy amilyen Franciska napja (március 9-én), olyan lesz az egész hónap. – Gergely napja (március 12-én) ritkán jó, sokszor van hideg, szél és hó. – Ha Gergely napján csúnya az idő, úgy előjön a róka; ha szép az idő, úgy 14 napig még bennmarad a vackában. – Gyakran tették fel a kérdést: megrázza-e Gergely a szakállát, mert ha igen, hull a kései hó. – Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget. – Ha József napján (március 19-én) derül, a bőség hozzánk beül, jövendöli a rövid kalendáriumi versike. – Ha József napján szél fú, az hetekig is eltarthat. – Virágvasárnapja, ha derült, úgy jó esztendő lesz, ha nedves, akkor meg szűk esztendő. – Ha virágvasárnapján esik, úgy Pünkösdig minden vasárnap esik. – Ha húsvét vasárnapján esik, úgy száraz lesz a nyár. – Nagypénteki eső áldást hoz.

Most, hogy beköszöntött a csillagászati tavasz, és elmúltak a meleg-hozó szentek napjai, sokakat foglalkoztat a kérdés, vajón tartós lesz-e, a jó idő, mit lehet a régi időjárási eseményekből kiolvasni. Természetesen bizonyosságot nem tudunk mondani, mert minél távolabbra tekintünk vissza, annál inkább csak abban lehetünk bizonyosak, hogy az időjárás szeszélyes, változó és gyakran megtréfálta a régieket is, akárcsak bennünket. Ez különösen igaz március második felére, hiszen voltak évek, amikor még tartotta magát a tél, vagy éppen kora nyári értékeket mutatott a hőmérő.

"Kecsethy Márton veszprémi püspök naplójában található bejegyzés szerint 1543. március 25-én, Húsvét ünnepén magas hó volt. Korabeli feljegyzésekből tudjuk, hogy 1656. március 28-án hatalmas szélvihar tombolt, és a veszprémi vár északkeleti lábánál, valahol a mai Úrkút utca 5. vagy 7. számú háza helyén lakó varga házából az éppen dühöngő szélvihar felröpített egy szikrát a székesegyház szentélyének fedélszékére, mely kigyulladt. Az orkánszerű szél perceken belül lángba borította a vár összes épületét. Kellő mennyiségű víz nem állt rendelkezésre az oltáshoz, a várban lakó kanonokok a borospincéik tartalmát ajánlották fel az oltáshoz, így sikerült a puskaport és néhány épületet megmenteni.

1875. március 28-án az alábbi hírrel találkozhattak a Vasárnapi Újság olvasói: „Az időjárás zordsága a lefolyt héten sem hagyott alább, s volt nap, midőn –5; –6°C hideget mutatott a fővárosban a hévmérő. A vidék sok helyéről még keményebb hideget jelentenek. A kisebb folyók nagy része újra befagyott… E szokatlanul tartós hideg már élénk aggodalmakat ébreszt a gazdaközönség körében. A takarmány nagy része elfogyott, s a csontig fagyott földben lehetetlen megkezdeni bármely mezei munkát… Ily hosszú tél nem volt 1829 óta, de akkor márczius 20-án enyhült az időjárás és véget értek a fagyok.”

1876. március 26-án arról tudósított a Veszprém, hogy „Időjárásunk csak most a böjtben ér rá farsangi bolondságait járni. A hét elején, 3 napon át, folyton havazásunk volt, mi azonban nem akadályozta a napot, hogy olykor felénk ne kacsintson. Tegnapelőtt éjjel fagyunk volt, tegnap azonban már szép derült napunk volt. A tavasz elő-postái a legyek már fölébredtek téli álmaikból.”