Hó, eső, havas eső, vagy ónos eső? Miért ez, miért az?

Több kérdést is kaptunk, hogyan lehetséges az, hogy vasárnap este, amikor a cikk készül, éppen +0,5°C van és eső esik, máskor meg még +1,0°C-ban is havazik.

Természetesen ennek meg van a magyarázata, nézzük:

Mindenki el tudja képzelni, vagy talán már tapasztalta is, hogy eltérő magasságokban eltérő hőmérsékletű légrétegekkel találkozhatunk. Ezt úgy tudjuk a legkönnyebben megmérni, hogy pl. a levegőnél könnyebb gázzal töltött meteorológiai ballont bocsátunk fel a légkörbe, mely magával visz egy pici műszeregységet.

Ez az egység másodpercenként rögzíti a fő időjárási, mérhető értékeket, mint légnyomás, hőmérséklet, páratartalom, szélirány, szélsebesség. Aztán ezeket az adatokat kis rádió adó segítségével számítógépre továbbítja. Az adatok pedig bekerülnek egy adatbázisba, mellyel dolgozva készülnek többek között az időjárási modellek, előrejelzések.

A 6 óránként bekerülő mért adatok változásából egy bonyolult matematikai képlet segítségével nagy teljesítményű számítógépek egy-egy földi rácspontra (ahonnan az adatok érkeztek) készítenek elektronikus formában előrejelzést, melyet felhasználva készítik el a meteorológusok az előrejelzéseiket.  

Meteorológiai ballont bocsát fel Tóth Tamás meteorológus a Szegedi Magaslégköri Obszervatóriumból. 

Mit láthatunk a vasárnap déli, budapesti (Pestlőrinc, Gilice-tér OMSZ állomás) felszállási adatokból?

A grafikon vízszintes tengelyén a hőmérséklet, harmatpontot, függőleges tengelyen a magasságot és légnyomást láthatjuk.

2014. november 30., déli felszállás adatai

Amíg a harmatponti és hőmérsékleti görbe szinte együtt futnak (magas a páratartalom), bizony csapadékra számíthatunk. Általában a csapadék a 925 – 850 hPa közötti nyomásmezőben képződik, ez a grafikonon 785 és 1468 méter magasságon található. Láthatjuk, hogy a két vonal szinte együtt fut, tehát megvan a csapadék!

Jön a kérdés, a halmazállapot. Amikor ezeken a nyomásszinteken mindenhol pozitív hőmérsékleteket találunk, nincs kérdés, eső lesz. vannak évszakok, amikor ez nem annyira izgalmas.

Most azonban, hogy megpróbáljuk kitalálni, milyen halmazállapotban ér földet a csapadékunk, érdemes fentről lefelé elindulni.

1468 m magasan, 850 hPa nyomásszinten volt a „legmelegebb”, majdnem +5°C. Elindult az eső lefelé.

A következő szintünkön, 785 m-en, 925 hPa nyomásszinten viszont már negatív hőmérsékletű légréteget láthatunk. Mivel ez a réteg nem túl vastag és a hulló csapadék nem tud negatív hőmérsékleten kellő időt eltölteni, esőként hullik tovább, de túlhűl!

A talajt elérve ismét pozitív hőmérsékletet talál és a túlhűlt vízcseppek kellemetlen, hideg esőként csapnak az arcunkba.

Horváth Sándor fotója 2014. november 30-án készült a Kab-hegyen. A hegy éppen beleért a 925 hPa nyomási mező vékony, fagyos légrétegébe, ezért erős zúzmara képződés volt megfigyelhető.

Nos. Picit bolygassuk meg a légrétegeket, az egyszerűség kedvéért nevezzük őket 925-nek, 850-nek és talajnak.

1.)   925 fagyos, 850 fagyos, talaj fagyos: havazás

1/B) csak a talaj gyengén pozitív hőmérsékletű, havazás, hóember építés vizes hóból

2.)   925 fagyos, 850 és a talaj fagypont közeli pozitív: havas eső

3.)   925 pozitív, 850 fagypont közeli, talaj fagyos: ónos eső

4.)   925 gyengén pozitív, 850 fagyos, talaj pozitív: kopogós, fagyott eső

Nagyjából így állnak össze a téli félév várható csapadék halmazállapotai.

A modellfutásokból, a várható légrétegzettség hőmérsékletekből, harmatpontokból készítjük mi magunk is az előrejelzéseket.

Reméljük, sikerült picit rendbe tenni a dolgokat és válaszolni pár, jogosan feltett kérdésre.