Jelenlegi hely

Miért álmodozunk fehér karácsonyról?

Noli képe

A karácsony a közel-keleti klímán alapuló ünnep, így a logika azt diktálná, hogy eszünkbe se jusson a hó róla.

A téli napfordulóhoz kapcsolódó ünnepek sokasága a kultúráktól függetlenül a hosszabbodó nappalokat várta évezredeken át, hiszen a tél a cserépkályha és a központi fűtés előtti korokban a mérsékelt égöv lakói számára a didergésről szólt. Emellett a tél során a rendelkezésre álló táplálékkal is csínján kellett bánni, hisz senki se tudta, meddig tartanak ki a készletek, s mikor lehet új, friss élelmet szerezni, termelni.

A karácsony ráadásul a közel-keleti klímán alapuló ünnep, így a logika azt diktálná, hogy eszünkbe se jusson a hó róla. A Bibliában egyetlen szó sem esik arról, hogy mikor született Jézus, épp ezért évszázadokig számtalan ellentmondásos dátum ötlete merült fel (tegyük hozzá: az emberek születési dátuma akkoriban egyáltalán nem volt fontos, már csak azért sem, mert a nagy gyerekhalandóság miatt egyszerűen ilyen apróságot nem volt ésszerű nyilvántartani). Az első idő, amikor felmerült, hogy december 25-én Jézus születését kellene a keresztényeknek megünnepelniük, a 4. században volt.


Thomas Wyke festményén az 1683-84 telén a befagyott Temzén tartott fagyvásárt láthatjuk, a Kis Jégkorszak idején számos hasonló esemény volt, azonban ez a tél volt Anglia történetének leghosszabb és legzordabb tele

 

Azonban a kereszténység ekkor nem a hóban gazdag régiókban koncentrálódott még, a havas karácsonyok csak a Kis Jégkorszak (kb.1300-1850 közt) idején váltak a nagy tömegek számára a normává!

A Kis Jégkorszak idején az átlaghőmérséklet globálisan 0,5-1°C-kal, míg a nyugat-európai és észak-amerikai területeket illetően 1-2°C-kal alacsonyabb volt a korábbiaknál, különösen igaz ez a 16-17. századra. Az angol VIII. Henrik a Temze jegén szánon utazott 1536-ban Londonból Greenwich-be, a lovas szánok nem voltak ritkák Londonban a télies időjárás okán, de a Temze is számtalan alkalommal olyan stabilan befagyott, hogy a jegén vásárokat tartottak. Ezt örökítette meg Thomas Wyke festménye, amelyen a valaha tapasztalt legkeményebb angol telet, az 1683-84-es év telét ábrázolta az akkori temzei fagyvásárral.

Ugyanerről a télről John Evelyn angol természettudós és író feljegyzéseiből megtudjuk, hogy a parkok fái „elfogytak” s eltűntek az őzek, szarvasok belőlük, mivel se fűtőanyag, se élelem nem igazán volt (a hajók sem tudtak kikötni a befagyott angol kikötőkben). Evelyn volt az első, aki - a hideg időszakban használt nagy kéntartalmú szén füstje miatt - a légszennyezésről értekezett 1661-es kiadványában.


Pieter Brueghel festménye, a Háromkirályok imádása 1567-ben született, a korabeli Hollandia téli látványát más festményeihez hasonlóan híven tükrözi. Egészen általános volt ekkoriban a holland csatornákon a szánnal, korcsolyával közlekedés!

 

A karácsonyok ekkoriban valóban fehérek voltak, a tél novembertől márciusig tartott, befagytak Európa folyói, s ekkor születtek meg Brueghel híressé vált téli tájakat ábrázoló képei is. Ezen képek közt a karácsonyi témában 3 született (a Betlehemi népszámlálás, a Háromkirályok imádása, illetve az Aprószentek lemészárlása), mindhárom jelentős hótakaróval mutatja a bibliai jeleneteket, azonban valójában a korabeli Hollandia spanyol megszállását jelző eseményeket örökítette meg a festő bibliai álcában. Brueghel festményei mellett az irodalomban is számos helyen szerepel a karácsonyi téma hideg, havas környezetben, ekkor született Dickens máig népszerű Karácsonyi ének c. regénye, vagy az USA-ban ismert gyerekvers, a Night Before Christmas.


Pieter Brueghel másik karácsonyi jelenete a Betlehemi népszámlálás 1566-ban készült, a közel-keleti tájat is hóborítással, befagyott vizekkel ábrázolta a holland festő.

 

A mai karácsonyi hagyományaink nagy része ezen évszázadokból eredeztethető, így a fehér karácsony eszmeisége is. Érthető is, hiszen a napforduló ősi télközépi ünnepéből kereszténnyé tett decemberi karácsony ekkor különös hangsúlyú ünnep volt, az emberek a szokásosnál is jobban várhatták a tél elmúltát...

Európa nagy részén a fehér karácsony esélye jelen korunkban nem nagy, kivéve persze a magasabb hegységek területét, így ha valaki biztosra akar menni, akkor az Alpok vagy a Kárpátok bércei közt biztosan megtalálja álmai fehér karácsonyát.

Landy-Gyebnár Mónika

 

Rovat: 

Alsóörsi webkameránk