Jelentős Magyarország éghajlati sérülékenysége

Többek között ezt állapította meg a Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia. Hazánkban a műszeres megfigyelések kezdete óta az ezredforduló és az azt követő évek bizonyultak a legmelegebbnek.

A XX. század második felében kimutatható, statisztikailag igazolt (szignifikáns) változások kétséget kizáróan az éghajlat megváltozását jelzik. A napi középhőmérséklet évi, tavaszi és nyári idősora hazánkra vonatkozóan rendre 0,14 °C/évtized, 0,21 °C/évtized, illetve 0,16 °C/évtized szignifikáns emelkedést mutat. A legnagyobb mértékű felmelegedés az ország nyugati részén jelentkezik.

A hőségriadós napok száma a négy vizsgált állomás közül Budapesten és Szegeden volt a legnagyobb, több évben is meghaladta a 20 napot, míg Debrecenben csak két év során történt ez meg, Szombathelyen pedig egyszer sem. Az ország középső és az Alföld déli részén jellemző évente a legtöbb hőségriadós nap, számuk meghaladja az 5-öt, a nyugati határszélen és az Északi-középhegység nagy részén évi átlagban nem éri el az egyet sem.

A csapadék tekintetében a teljes országra meghatározott lineáris trend a XX. század második felében növekedést mutat, a trendegyüttható értéke 5,2 mm/évtized. Az utolsó harminc évre illesztett lineáris trendegyüttható értéke 24 mm/évtized. A félévszázadra számított trendegyüttható azonban statisztikailag nem szignifikáns a relatíve nagymértékű, évek közötti változékonyság miatt. A legnagyobb növekedés (20 mm/évtized) a Dunántúl déli részén volt, a csökkenő tendencia hazánk északi részén jellemző. Ezzel szemben száz év alatt kb. 5 nappal csökkent a csapadékos napok száma, a változás szignifikáns, továbbá száz év alatt kb. 2 nappal csökkent a 10 mm-t meghaladó csapadékú napok száma, a változások szignifikánsak.

A jövőben a felmelegedés várhatóan nyáron lesz a legnagyobb mértékű, egyes modellszimulációk jelzése szerint a jelenleginél átlagosan akár 6 °C-kal melegebb nyarak is előfordulhatnak Magyarországon. A napi középhőmérséklet XXI. századra várható alakulásának vizsgálata az ENSEMBLES projekt keretében kifejlesztett regionális éghajlati modellek összesen 11 szimulációján alapul. E vizsgálatban az 1961-1990 referencia időszak került összehasonlításra a közelebbi és a távolabbi jövőt reprezentáló 2021-2050, illetve 2071-2100 időszakkal. A Magyarországra számított éves és évszakos hőmérsékletváltozásokat és azok bizonytalanságait foglalja össze a 3. ábra. A 2021-2050 időszakra a magyarországi éves átlaghőmérsékletben 1-2,5 °C-os emelkedésre számíthatunk az 1961-1990 referencia időszakhoz viszonyítva, míg a 2071-2100 időszakra 2-5 °C a becsült melegedés mértéke, s egyben annak bizonytalansága is nyáron a legnagyobb.

A jelentős bizonytalanságok mellett megállapítható, hogy nyáron várható a legnagyobb mértékű felmelegedés, amely jellegzetes térbeli eloszlást mutatva északnyugatról délkelet felé haladva egyre növekszik.

A 11 rendelkezésre álló modell szimuláció felhasználásával az évszázad közepére elvégzett számítások alapján a csapadékhozamokban csak kismértékű változások várhatók, melyek a legtöbb esetben nem szignifikánsak. A XXI. század végére kapott eredmények alapján, télen összességében a csapadék mintegy 15-20%-os növekedése, nyáron pedig 10-30%-os csökkenése vetíthető előre.

Összességében a várható magyarországi klímaváltozás a hőhullámok gyarapodásával és a jelenleginél szélsőségesebb vízjárással (szárazodásra, aszályra, árvízre, belvízre vezető csapadékkal) jellemezhető. A szélsőségek várható alakulása jellegzetes térbeli eloszlást mutat és elsősorban Magyarország középső, keleti, és északkeleti területeit érinti kedvezőtlenül, mely a területi sérülékenység vizsgálatok jelentőségére hívja fel a figyelmet.

A teljes dokumentáció innen letölthető.